16+

Kínai belső égésű modellek árasztják el a feltörekvő piacokat

© B. Naumkin
Kína belső égésű, benzinüzemű autókkal erősít az exportban: SAIC, BAIC és Dongfeng olcsó, jól felszerelt modellekkel célozzák Kelet-Európát és más régiókat.
Michael Powers, Editor

Kína olyan mennyiségben indít útnak benzinüzemű autókat a világ minden tájára, amekkorát a hazai piac már nem képes felszívni, és ez a fordulat erősebben rajzolja át a versenyt, mint az a villanyautós hullám, amelyre a nyugati viták többnyire fókuszálnak. A kínai Automobility szerint 2020 óta az ország autóexportjának 76 százalékát belső égésű modellek adják, a kiszállítások pedig nagyjából évi egymillióról 2025-re akár 6,5 millió fölé nőhetnek. A Reuters úgy értékeli, hogy még ha csak a kizárólag benzines szegmenst nézzük — az elektromos és a konnektoros hibrid modelleket kihagyva —, a tavalyi export is elég volt ahhoz, hogy Kína mennyiségben a világ első számú autóexportőrévé váljon.

A magyarázat prózai: a hazai elektromosautó-piacot felpörgető támogatások és a nyomukban kitört árháború hatalmas, kihasználatlan belső égésű kapacitást hagyott a kínai csoportoknál. Az Automobility a felesleget évente akár 20 millió járműre teszi. Hogy az üzemek ne álljanak le, a vállalatok a belső égésű modelleket olyan régiókba irányítják, ahol a töltőhálózat még foghíjas: Kelet-Európába, Latin-Amerikába, Afrikába és Ázsia bizonyos részeire. A Reuters beszámolója szerint Lengyelországban 2023 óta tucatnyi kínai márka jelentett be rajtot, és sokszor benzines kivitelekkel kezdtek.

A húzó exportőrök között ott vannak az állami nagyok, a SAIC, a BAIC, a Dongfeng és a Changan, valamint a magánszereplők, köztük a Chery, a Geely és a Great Wall. A csavar az, hogy közülük sokan külföldön épp azokkal a nyugati márkákkal néznek szembe, amelyekkel odahaza közös vállalatban dolgoznak: a SAIC például nagyrészt a GM bevonása nélkül bővíti kivitelét, miközben a Dongfeng pick-upokat és SUV-kat ad el külföldön, bár Kínában továbbra is futtat közös projekteket a Nissannal és a Hondával.

A hagyományos autógyártók számára ez új kockázat: a feltörekvő piacokon a kínai belső égésű modellek gyakran olcsóbbak, miközben szoftverben és felszereltségben erősek. A JATO egyik elemzője úgy látja, hogy a piaci részesedésért vívott valódi küzdelem nem az Egyesült Államokban vagy az Európai Unióban, hanem az emelkedő gazdaságokban dől el. A márkakereskedésekben az ár és a technológia párosa többnyire önmagáért beszél — nem hangos, de annál hatásosabb érv, amely sok vásárlónál gyorsan működésbe lép.